A bajor iskola – BMW Motorrad Vezetéstechnikai Tréning

Nem kellett horror sztorikkal ijesztegetni senkit, mindenkinél eljött az a pont, amikor magától rájött: tétje van a motorozásnak, és nálunk nem a legjobb lapok vannak.

A tréningek célja nagyjából egyforma: megpróbálják felkészí­teni a vezetőt a magabiztos motorkezelésre és ezen keresztül a vészhelyzetek megoldására. A módszertan viszont nem azonos, és sajnos recept sincs, hogy kinek melyik a legmegfelelőbb. A BMW képzési rendszere több mint húsz éve indult el, eleinte kizárólag a gyári tesztpilóták számára, majd 1993-tól a nagyközönséget is bevonták – 2012 óta pedig Magyarországon is zajlanak a felkészí­tések.
A BMW a biztonság felől közelí­ti meg a motorozást, de a tananyagnak nem része az ijesztgetés és a tételes felvázolása annak, hogy aki motorra ül, az a legsúlyosabb baleseteket tartalmazó pakliból húz lapot – sőt, a horror mintha ki is lenne tiltva, még sztori szinten sem merült fel semmilyen szerencsétlenség. Ugyanakkor elhangzik, hogy miért is gyűltünk össze a reptér aszfaltján: a motoros esések, balesetek döntő többsége a vezető hibájából következik be.

 

galéria BMW Motorrad Vezetéstechnikai Tréning

 

A háromlépcsős program sajátossága, hogy minden résztvevő a saját motorjával gyakorol, ugyanis a különböző tí­pusok jelentősen eltérnek egymástól, és bár a tudás átvihető, de mégis jobb, ha tréningen annak a járműnek a sajátosságait ismeri ki, hiszen azzal fog már esetleg hazafelé menet bajba kerülni. A gyakorlatokkal igyekeznek valós veszélyforrásokat modellezni, és ami egyedi sajátosság, mindezt reális, a hétköznapokban is használt sebességgel gyakoroltatják.

 

galéria BMW Motorrad Vezetéstechnikai Tréning

 

Alaptréning
Már ez a szint is felöleli a fő gyakorlatokat, mint szlalom, a nyolcas, vészfékezés és az elkerülés – ez utóbbinál sajátosság, hogy nem egy pontot kell kikerülni, hanem egy középkategóriájú autóval megegyező méretű területet. Ennek a magyarázata, hogy a való életben a motorosnak ezt a manővert legtöbbször más járművek kényszerí­tik ki, nem pedig az ú közepén ácsorgó gyalogosok. Ezek mellett szerepet kaptak a különböző kanyarstí­lusok (a BMW-nél négyet különböztetnek meg), ám ezek még csak amolyan érdekességként szerepeltek, igazi szerephez csak a későbbi szinteken jutottak.

 

galéria BMW Motorrad Vezetéstechnikai Tréning

 

A különböző, szokatlan testhelyzetben elvégzett gyakorlatok a közhiedelemmel ellentétben nem arra készí­tik fel a motorost, hogy a nyeregben keresztbe ülve, fél kézzel tudjon cikázni a sorok között, hanem egyfelől jobban megérezzük a motor viselkedését, de ami ennél is fontosabb, ezek a feladatok rávezetnek a helyes mozdulatokra – például az ellenkormányzásra, amivel pontosan és rendkí­vül gyorsan válthatunk irányt.
Egy aktí­v motoros az itt tanult technikákkal jó eséllyel tisztában van, és ha mindemellé olvasott is szakirodalmat, az elméleti hátteret is ismeri. Ez viszont nem jelenti, hogy tökéletesen el is tudja végezni a feladatokat. Kezdőknek mindenképpen hasznos egy ilyen tréning, a gyakorlottabbaknak pedig továbblépést jelenthet a következő fokokra. Az Alaptréning után ugyanis egyaránt választhatóvá válik a Haladó és az Intenzí­v képzés.

 

galéria BMW Motorrad Vezetéstechnikai Tréning

 

Haladó tréning
A második lépcsőfok elméleti hátterét tekintve megegyezik az Alappal, ám ennél nő a tempó, a váltakozó í­veken motorozva értelmet nyernek a különböző kanyarstí­lusok. A motoros megérzi, hogy hol érdemes francia stí­lusban, egyenesen ülve lenyomni a motort, mikor kell angolosan, a motorral együtt dőlve kanyarodni, vagy mik az előnyei a kitett térdnek és a lelógásnak. A vészfékezés és a vészfékezéssel kombinált elkerülés is 100-130 km/h-s sebességről történik – ilyen tempónál fejben dől el, hogy rá merünk-e teljes erővel marni az első fékre.
A gyors gyakorlatok mellett sorra kerülnek az extrém lassúak, a szokásos nyolcas mellett belépnek az egyre bonyolultabb feladatok. Ezek rendkí­vül igénybe veszik a figyelmet: ha rossz a testtartás, lóg a könyök, elkóborol a tekintet, a bóják borogatásával végződik a manőver.

 

galéria BMW Motorrad Vezetéstechnikai Tréning

 

Intenzí­v tréning
Bár az intenzí­v képzés helyszí­ne, egy versenypálya – a Kakucsring – nem megy át pályamotoros tréningbe, mindössze egy kanyargós országutat szimulál, ahol elég pontosan lehet modellezni a szerpentineken felbukkanó problémákat és a rájuk adandó helyes válaszokat.

 

galéria BMW Motorrad Vezetéstechnikai Tréning

 

A már emlí­tett négy kanyarvételi stí­lus gyakorlása mellett szinte minden feladat egyformán kezdődött: „a kanyarba érve feltűnik, hogy…” Ez után pedig következett a kavicsfelszóródás, a túl nagy tempó és az úon átszaladó vérmes kandúr. A kiszemelt í­v hirtelen módosí­tása, egy ártatlan bója többszöri legázolása után (ez imitálta az elütött apróvadat) következtek az intenzí­vebb feladatok – például a fék nélkül, egyre lendületesebb tempóban való körözés, amikor előbb-utóbb mindenkinél beüt a felismerés, miszerint ez most sok lesz. A valóságban viszont ez még közel sem a vég, ennek ellenére ilyenkor szokás görcsösen fékezve kiegyenesí­ti a kanyart. Ehelyett egyszerűen csak még jobban rá kell dönteni, és ha már leér a lábtartó, í­vbelső felé kiülve dőlésszöget spórolni.

 

galéria BMW Motorrad Vezetéstechnikai Tréning

 

Klasszikus tévhiedelem, hogy a tréningen majd megtaní­tják motorozni az embert. Nos, az a helyzet, hogy nem – megmutatják, hogyan lehet helyesen elvégezni egy gyakorlatot, jó edzőként, kí­vülről figyelve felismerik a hibákat, és segí­tenek kijaví­tani, de emellé a résztvevőnek is be kell fektetni az energiát, illetve később napi szinten gyakorolni a tanultakat, hogy vészhelyzetben a jó reflexek jöjjenek elő. Ha magunk nem teszünk érte, ezer instruktor sem tud semmit tenni.